A korábbi kulturális és innovációs tárca jelentős apanázsával közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) tavaly létrehozott, sikeres tehetséggondozó programok támogatásával is megbízott Élvonallal az Orbán-kormány az április 12-i választási veresége előtt két hónappal kötött, a 2026 és 2030 közötti időszakban folyósítandó 261,7 milliárd forintos támogatásról szóló keretszerződést.

A Tisza-kormány első intézkedéseinek egyikeként felbontotta a szerződést az alapítvánnyal. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázata szerint a konstrukció „egy olyan logikára épül, amelyet a magyar felsőoktatás KEKVA-modelljénél már megismertünk: közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal”.

Krausz nyílt levélben válaszolt, amelyben azt írja, hogy „teljes mértékben egyetértünk azzal is, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Ezúton szeretném kérni szervezetünk teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását. Örömmel várjuk az új kormány javaslatait arra vonatkozóan is, hogy milyen működési forma biztosíthatja egyszerre az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadság érvényesülését.”

Nagy jelentősége van ennek az ügy kimenetének. Magyarország az egyik legnagyobb elbocsátója (méretéhez képest) a Nobel-díjasoknak, és Krausz hosszú ideje az első Nobel-díjas, aki vissza szeretne költözni. A Nobel-díj presztízse miatt, és a szóban forgó összeg nagysága miatt az ügy kimenetelének önmagán túlmutató jelentősége lehet a rendszerváltás folyamatában.

Az eredeti szöveg itt olvasható: Qubit — A Nobel-díjas Krausz Ferenc nyílt levélben magyarázza közpénz milliárdokból létrehozott alapítványa bizonyítványát.